Az értékelés a divatos szó ebben a startup kultúrában. A startupok versenyeznek, hogy csatlakozzanak az 1 milliárd dolláros elitklubhoz, és megszerezzék az Unicorns státuszt.
Az értékelés azonban trükkös jelenség, és számos módszer létezik egy vállalat értékelésének meghatározására, amelyek közül a P/E a legnépszerűbb.
Az ár-nyereség arány (P/E) az egyik leggyakrabban használt mérőszám a vállalat részvényeinek értékelésére. A P/E mutatót úgy számíthatja ki, hogy az aktuális részvényárfolyamot elosztja az egy részvényre jutó nyereséggel (EPS).
A P/E mutatót gyakran használják a befektetők annak meghatározására, hogy a az állomány alulértékelt vagy túlértékelt. A legtöbb esetben azonban a P/E ráta nem elegendő önálló mérőszámként egy részvény értékeléséhez.
Itt részletes megbeszéléseket nyújtottam annak feltárására, hogy miért hibás a P/E mutató, és miért ne hagyatkozhatnak a befektetők kizárólag erre a mutatóra.
A P/E arány, mint értékelési mérőszám hiányosságai
Ideális értékelési mérőszámként a P/E-mutatónak számos hiányossága van.
E hátrányok megértése fontos, hogy elkerüljük a hibákat a pénzügyi döntéshozatalban. E hiányosságok közül néhány a következőket tartalmazza:
1. Korlátozott feltételezések
Először is fontos megérteni, hogy a P/E ráta csak egy mérőszám a sok közül, amelyet a befektetők használhatnak egy részvény értékelésére. A P/E ráta azt mutatja, hogy a befektetők mennyit hajlandók fizetni minden egyes rúpiájáért.
Nem veszi azonban figyelembe a vállalat vagy iparágának növekedési kilátásait, mérlegét, cash flow-it vagy bármely más olyan tényezőt, amely befolyásolhatja a jövőbeni bevételeit.
Például a magas P/E ráta azt jelezheti, hogy a befektetők nagy elvárásaik vannak a jövőbeli növekedéssel kapcsolatban. Ez azonban azt is jelentheti, hogy a részvény túlértékelt, és a befektetők túl sokat fizetnek minden egyes rúpiáért.
Ezzel szemben az alacsony P/E ráta azt jelezheti, hogy a részvény alulértékelt, de azt is jelentheti, hogy a vállalat ellenszélekkel néz szembe, amelyek lenyomják az eredményét.
2. Félrevezető
A P/E arány bizonyos helyzetekben félrevezető lehet. Például a negatív hozamú vállalatoknál lehet meghatározatlan P/E ráta, mert a nevező negatív.
Ez megnehezítheti a különböző cégek értékelésének összehasonlítását. Ezenkívül a P/E-mutatót manipulálhatják azok a vállalatok, amelyek számviteli trükköket vagy egyszeri eseményeket hajtanak végre a bevételek rövid távú növelése érdekében.
Ez az évtized, ha nem az évszázad, a startupoké. A legtöbb startup cég veszteséges a kezdeti szakaszban. Az ügyfelek megszerzése érdekében a marketing költségek az egekbe szöknek, és negatív nyereséghez vezethetnek.
Ezek a vállalatok éveket töltenek azzal, hogy piaci bázist szerezzenek, mielőtt elkezdenék ügyfeleik bevételét. Bármelyik 10 véletlenszerű indulást felvehet, és azt tapasztalja, hogy a legtöbbjük veszteségekkel néz szembe.
A Cred például veszteségeiről számolt be ₹1279 millió a 2021-22-es pénzügyi évben, bevétellel ₹442 millió. A nemzetközi piacon azonban 6.4 milliárd dollárra becsülték. Technikailag a P/E ráta nem teheti lehetővé a páros értékelést ₹1 negatív keresettel!
Az ilyen cégek értékelésének kiszámítása a P/E rátával nem lehetséges. A bevétel az ilyen startupok értékelésének fontos elemévé válik, de sajnos a P/E ráta nem veszi figyelembe a bevételt az értékelésnél.
Ilyen esetekben más mérőszámok is szerepet játszanak az ilyen vállalatok értékelésének meghatározásában.
3. Csak az azonos iparágban működő vállalatok számára hasznos
A P/E arány csak akkor hasznos, ha összehasonlítja az azonos iparágban működő vállalatokat. Például egy közüzemi vállalat 15-ös P/E-mutatója magasnak, míg egy technológiai vállalatnál a 15-ös P/E-mutató alacsonynak tekinthető.
Ennek az az oka, hogy e két iparág növekedési kilátásai jelentősen eltérnek egymástól, és a befektetők hajlandóak többet fizetni a nagyobb növekedési potenciállal rendelkező vállalatokért. Ezért a P/E nem olyan hatékony, amikor a különböző iparágak vállalatait kell összehasonlítani.
4. Külső hatás
A P/E rátát olyan külső tényezők befolyásolhatják, amelyek teljesen függetlenek a vállalat mögöttes fundamentumoktól. Például a kamatlábak változásai, a piaci hangulat vagy a makrogazdasági feltételek mind hatással lehetnek egy részvény P/E rátájára, még akkor is, ha a vállalat eredménye stabil.
Ez azt mutatja, hogy a P/E mutató sérülékeny, és gyakran nem ad valódi képet a vállalatról a fundamentumok és a bevételek tekintetében.
Jobb módszerek az értékelésre, mint a PE-arány
Tekintettel a P/E ráta hibáira, mire támaszkodjanak inkább a befektetők? Néhány mérőszám, amelyet a befektetők fontolóra vehetnek, többek között az ár-értékesítés arány, az ár-könyvelés arány és diszkontált cash flow elemzés.
Ezek a mutatók segíthetnek a befektetőknek megérteni a vállalat alapjait, és jobb és megalapozottabb befektetési döntéseket hozhatnak.
Az ár-nyereség arány (PE) csak egy módszer a vállalat értékelésének meghatározására. Számos egyéb módszer is használható az iparágtól, a vállalat méretétől és szakaszától függően. Íme néhány egyéb módszer a vállalat értékelésére a P/E mutatón kívül:
-
Diszkontált cash flow (DCF) elemzés: Ez a módszer magában foglalja a vállalat jövőbeli cash flow-inak előrevetítését és azok jelenértékre történő visszadiszkontálását. A DCF-elemzést általában a következetes és kiszámítható cash flow-val rendelkező vállalatok értékelésére használják.
-
Ár-értékesítés (PS) arány: Ez az arány hasonló a PE-arányhoz. A bevétel felhasználása helyett azonban a vállalat bevételét használja alapmértékként. Ezt az arányt gyakran használják azoknál a vállalatoknál, amelyek még nem nyereségesek vagy inkonzisztens bevételekkel rendelkeznek.
-
Vállalati érték/EBITDA (EV/EBITDA) arány: Ez az arány egy vállalat vállalkozási értékét (piaci kapitalizációja plusz adósság mínusz készpénz) hasonlítja össze a kamat, adó, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményével (EBITDA). Ezt az arányt gyakran alkalmazzák azoknál a vállalatoknál, amelyek nagy adóssággal rendelkeznek, vagy tőkeintenzív iparágakban működnek.
-
Osztalékengedmény modell (DDM): Ez a modell a vállalat jövőbeni osztalékának jelenértékét számítja ki. Általában olyan vállalatoknál használják, amelyek rendszeres osztalékot fizetnek.
-
Összehasonlítható vállalatelemzés (CCA): Ez a módszer összehasonlítja a vállalatot az iparág hasonló vállalataival, hogy meghatározza értékét. Ez az elemzés általában különféle pénzügyi mutatókat és többszöröseket vizsgál, mint például a PE-mutatót, a PS-mutatót és az EV/EBITDA-t.
Minden értékelési módszernek megvannak a maga erősségei és gyengeségei, és egyik módszer sem tökéletes. Ezért fontos, hogy több értékelési módszert is figyelembe vegyünk, és ezeket kombinálva alkalmazzuk egy vállalat valós értékeléséhez.
Az Elvihető
Míg az ár-nyereség arány egy nagyon híres mérőszám a részvények értékelésére, előfordulhat, hogy a legtöbb esetben nem megfelelő. A P/E ráta csak egy a sok eszköz közül, amelyeket a befektetők használnak az a a cég pénzügyi egészség és kilátások, és ennek megvannak a korlátai.
A P/E ráta értelmetlensége többek között az, hogy a számviteli gyakorlattal könnyen manipulálható, nem veszi figyelembe a vállalat növekedési kilátásait, és egyszeri események torzíthatják.
A befektetőknek több értékelési mérőszámot kell kombinálniuk, hogy pontosabb képet kapjanak a vállalat értékéről és kilátások.
Ahhoz, hogy világos képet kapjunk egy vállalat értékeléséről, és megkönnyítsük két vagy több vállalat összehasonlítását, fontos, hogy holisztikus szemléletet alkalmazzunk, és több mérőszámot használjunk ahelyett, hogy egyetlen egyre hagyatkoznánk.
Minden mérőszámnak megvannak a maga feltételezései és hiányosságai. Több mérőszám figyelembe vétele biztosítja, hogy tiszta képet kapjon a vállalat jelenlegi helyzetéről.
Hagy egy Válaszol