Ha még új a technikai elemzés világában, akkor ez a tökéletes kiindulópont.
Itt mindent megtalál, amit tudnia kell az induláshoz, a diagramkészítés alapjaitól a fejlettebb fogalmakig, például a mutatókig.
A technikai elemzés egy hatékony eszköz, amely segítségével megalapozottabb kereskedési döntéseket hozhat.
Ha időt szán a tanulásra és annak megértésére, valódi előnyt szerezhet magának a piacon.
Szóval, kezdjük el!
Mi a műszaki elemzés?
A technikai elemzés a pénzügyi piacok tanulmányozása egy diagramon bemutatott történelmi adatok alapján. Ez a diagram lehet vonal, gyertyatartó vagy sáv formájában.
Az ármozgás és a mennyiség segítségével a technikai elemzést gyakorolják, hogy azonosítsák a lehetséges lehetőségeket a rövid és hosszú távú nyereség elérésére.
A műszaki elemzők úgy vélik, hogy a piaci szereplők kollektív magatartása, beleértve a vevőket és az eladókat is, meghatározza az árat. A technikai elemzést gyakran használják az árminták azonosítására, amelyek támpontokat adhatnak az ár irányába.
A műszaki elemzés alapvető feltételei
Kezdjük a Technikai elemzés alapjaival, hogy segítsen megérteni, mielőtt továbblépnénk néhány speciális kifejezésre.
1. Gyertyatartók
A gyertyatartók az egyik legnépszerűbb eszköz, amelyet a műszaki elemzők használnak a piac értékelésére. Könnyen olvashatóak, és rengeteg információval szolgálhatnak a piacról.
A gyertyatartók úgy jönnek létre, hogy meghatározott időközönként ábrázolják egy értékpapír árát. Minden gyertyatartó egy bizonyos időtartam alatti ármozgást jelképezi. A gyertyatartó testből és két árnyékból áll. A törzs az időszak nyitó és záró árait, míg az árnyékok az időszak magas és alacsony árait jelentik.
A gyertyatartó sokféle információt nyújthat a piacról, beleértve a trend irányát, a trend erősségét és a lehetséges megfordulásokat. A gyertyatartók bármilyen időkeretben használhatók, beleértve az órát, négy órát, egy napot, egy hónapot vagy akár egy évet is.
Ha még csak most kezdi a technikai elemzést, a gyertyatartók remek kiindulópont. Könnyen értelmezhetők és értékes információkkal szolgálhatnak a piacról.
2. Időkeretek
Ha technikai elemzésről van szó, az egyik legfontosabb szempont az időkeret. Ennek az az oka, hogy a különböző időkeretek különböző információkat szolgáltathatnak. Például egy hosszú távú diagram megmutathatja az általános trendeket, míg a rövid távú diagram azonnali árlépést mutathat be.
Az egyik legfontosabb dolog, amit észben kell tartani, hogy soha ne hagyatkozz csak egyszeri keretre. Ehelyett több időkeretet kell megvizsgálnia, hogy teljesebb képet kapjon. Például megnézhet egy hosszú távú diagramot, hogy azonosítsa az általános trendet, majd egy rövid távú diagramot nézzen meg a bejegyzés időzítéséhez.
Nincs használható „helyes” vagy „rossz” időkeret. Minden a kereskedési stílusától és a keresett információktól függ. Egyes kereskedők szívesebben használják a hosszú távú grafikonokat, míg mások a rövid távú grafikonokat. Végső soron rajtad múlik, hogy kísérletezz a különböző időkeretekkel, és megtudd, mi a legmegfelelőbb az Ön számára.
3. Trendvonalak
A technikai elemzésben a trendvonal egy egyenes vonal, amely két vagy több árpontot köt össze egy diagramon. A trendvonalak a trendek és a trendfordulók azonosítására szolgálnak.
A trendvonalak lehetnek felfelé (bukás), lefelé (bearish) vagy vízszintesek (lapos). A felfelé irányuló trendeket magasabb mélypontokként és magasabb csúcsokként definiálják, míg a csökkenő trendeket alacsonyabb mélypontokként és alacsonyabb csúcsokként határozzák meg. A vízszintes trendvonalak a támogatási és ellenállási szintek azonosítására szolgálnak.
A trendvonalak bármilyen időkeretben használhatók, de a leghasznosabbak hosszabb időtávon, például napi, heti vagy havi diagramokon, mivel erős jelet adnak, és csökkentik a rövidebb időkeretekben jelenlévő zajokat.
A trendvonalak rajzolásakor fontos, hogy minél több árpontot használjunk. Minél több árpont kapcsolódik, annál jelentősebbé válik a trendvonal.
Kétféle trendvonal létezik:
- Támogatási és ellenállási trendvonalak
- Mozgó átlag trendvonalak
Támogatási és ellenállási trendvonalak húzódnak meg az emelkedő trendben a mélypontok és a csökkenő trendekben a legmagasabb árak összekapcsolásával. Ezek a trendvonalak azt a szintet jelzik, amelyen az árak valószínűleg támogatásra vagy ellenállásra találnak.
A mozgóátlag trendvonalai úgy jönnek létre, hogy egy mozgóátlagot ábrázolunk egy árdiagramon. Ezek a trendvonalak egy értékpapír átlagos árát mutatják egy adott időszakon belül. Ebben a cikkben részletesen megvitatjuk.
A trendvonalak hasznos eszközt jelentenek a kereskedők számára a trendek azonosításához és a kereskedési döntések meghozatalához. Fontos azonban megjegyezni, hogy a trendvonalak nem pontosak, és más technikai mutatókkal együtt kell használni.
4. Minták
A technikai elemzők különféle mintákat keresnek, amikor megpróbálják előre jelezni a jövőbeli ármozgásokat. A legnépszerűbb minták a következők:
1. Fej és vállak
Ez egy fordított minta, amely akkor jön létre, amikor az ár csúcsot (a fejet) alkot, ezt követi egy alacsonyabb (bal váll), majd egy másik csúcs (a jobb váll). A jobb váll általában alacsonyabban van, mint a fej, és a minta akkor tekinthető teljesnek, ha az ár a nyakkivágás alá esik.
2. Dupla felső
Ez egy fordított minta, amely akkor jön létre, ha az ár két egymást követő csúcsot alkot, és a második csúcs alacsonyabb, mint az első. A minta akkor tekinthető teljesnek, ha az ár a két csúcs által létrehozott támaszvonal alá esik.
3. Dupla alsó
Ez egy fordított minta, amely akkor jön létre, ha az ár két egymást követő mélypontot alkot, és a második mélypont magasabb, mint az első. A minta akkor tekinthető teljesnek, ha az ár a két mélypont által létrehozott ellenállási vonal fölé tör.
4. Tripla felső
Ez egy fordított minta, amely akkor jön létre, ha az ár három egymást követő csúcsot alkot, és a harmadik csúcs alacsonyabb, mint az első kettő. A minta akkor tekinthető teljesnek, ha az ár a három csúcs által létrehozott támaszvonal alá esik.
5. Tripla alsó
Ez egy fordított minta, amely akkor jön létre, ha az ár három egymást követő mélypontot alkot, és a harmadik mélypont magasabb, mint az első kettő. A minta akkor tekinthető teljesnek, ha az ár a három mélypont által létrehozott ellenállási vonal fölé tör.
Ez csak néhány a sokféle minta közül, amelyeket a technikai elemzők keresnek, amikor megpróbálják előre jelezni a jövőbeli ármozgásokat. Minden mintának megvannak a saját szabályai és iránymutatásai, és az elemző feladata annak meghatározása, hogy egy minta érvényes-e és érdemes-e kereskedni.
5. Ár és mennyiség
A technikai elemzésben az ár és a mennyiség a piaci aktivitás két legfontosabb mutatója. Az ár az értékpapír értékének mérőszáma, míg a mennyiség a forgalmazott részvények számának mérőszáma.
Az árat és a mennyiséget gyakran együtt használják a piaci trendek azonosítására. Például, ha egy értékpapír ára emelkedik, és a mennyiség növekszik, ez annak a jele lehet, hogy a piac az értékpapírral kapcsolatban emelkedik. Ezzel szemben, ha az árfolyam esik, és a mennyiség növekszik, ez annak a jele lehet, hogy a piac beárnyékolja az értékpapírt.
A műszaki elemzők különféle technikákat alkalmaznak az ár- és mennyiségadatok elemzésére. Néhány általános technika magában foglalja a trendelemzést, a támogatási és ellenállási szinteket, valamint a mozgóátlagokat.
Az árakra és mennyiségekre vonatkozó adatok a legtöbb pénzügyi weboldalon megtalálhatók. Sok brókercég is megadja ezeket az adatokat ügyfeleinek.
Műszaki mutatók
A technikai mutatók olyan eszközök, amelyeket a kereskedők használnak a múltbeli és jelenlegi árinformációk értékelésére és kereskedési döntések meghozatalára. Számos különböző típusú technikai mutató létezik, mindegyiknek megvannak a maga erősségei és gyengeségei.
Nézzünk meg néhányat az aktív kereskedők és befektetők által használt legnépszerűbb mutatók közül.
1. Mozgó átlagok
A mozgóátlag segít tisztázni az ármozgást azáltal, hogy eltávolítja a véletlenszerű áringadozásokból származó „zajt”. Ez egy olyan mutató, amely a múltbeli árakon alapuló trendeket mutatja.
A mozgóátlag kiszámítása bizonyos számú múltbeli ár átlagából történik, majd az eredményül kapott adatpontot egy diagramon ábrázoljuk. A számításban használt múltbeli árak számát időszaknak nevezzük. Például egy 10 periódusos mozgóátlag az utolsó 10 adatpontot használja a következő mozgóátlag értékének kiszámításához.
Ahogy a neve is sugallja, a mozgóátlagok „mozognak”, mert folyamatosan újraszámolják őket, ahogy új áradatok érkeznek. Ezért gyakran használják a mozgóátlagokat a trend irányának meghatározására. Ha az ár meghaladja a mozgóátlagot, akkor általában emelkedő trendnek, ha pedig a mozgóátlag alatt van, akkor azt általában csökkenő trendnek tekintik.
Néhány különböző típusú mozgóátlag létezik, amelyeket a kereskedők különböző módon használnak. A leggyakoribb az egyszerű mozgóátlag (SMA), az exponenciális mozgóátlag (EMA) és a súlyozott mozgóátlag (WMA).
- Az egyszerű mozgóátlag a mozgóátlag legalapvetőbb típusa. Kiszámítása bizonyos számú múltbeli ár átlagából történik. Például egy 10 periódusos SMA az utolsó 10 adatpontot használja a következő mozgóátlag érték kiszámításához.
- Az exponenciális mozgóátlag egy kifinomultabb mozgóátlag, amely nagyobb súlyt ad a legutóbbi adatpontoknak. Ezáltal jobban reagál a közelmúltbeli árváltozásokra, mint az egyszerű mozgóátlag.
- A súlyozott mozgóátlag hasonló az exponenciális mozgóátlaghoz, de még nagyobb súlyt ad a legutóbbi adatpontoknak. Ez még jobban reagál a legutóbbi árváltozásokra, mint az exponenciális mozgóátlag.
A mozgóátlagok népszerű technikai elemzési mutatók, mert könnyen érthetők és könnyen használhatók. Segítségükkel meghatározható a trend iránya, valamint a támogatási és ellenállási szintek.
2. Fibonacci Retracement
A technikai elemzés során a Fibonacci-retracementeket a lehetséges támogatási és ellenállási szintek azonosítására használják. Fibonacci visszakövetései azon az elképzelésen alapulnak, hogy a piacok visszakövetik a mozgás egy részét, mielőtt az eredeti irányba folytatnák.
Számos Fibonacci-arányt használnak a visszakövetések során, de a leggyakoribbak a 38.2%, 50% és 61.8%. Ezek az arányok a Fibonacci-sorozatból származnak, amely egy olyan számsor, ahol minden szám az előző két szám összege. Például a Fibonacci szekvencia a következőképpen alakul: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765…
Mint látható, a 38.2%-os visszakövetési szint 21 (34-13), az 50%-os szint 34 (55-21), a 61.8%-os szint pedig 55 (89-34) lenne. A Fibonacci retracementjei bármely piacon és időkeretben használhatók. Leggyakrabban azonban más műszaki mutatókkal vagy diagrammintákkal együtt használják őket.
Más műszaki mutatókkal kombinálva a Fibonacci-retracements nagyobb fokú pontosságot biztosíthat. Például, ha a Fibonacci-retracementet egy támasz- vagy ellenállásszinttel kombinálják, akkor megbízhatóbb jelet adhat.
Ezenkívül a Fibonacci-visszakövetések felhasználhatók a lehetséges árcélok azonosítására. Például, ha a készlet egy korábbi mozgás 61.8%-át követi vissza, ezt gyakran annak a jelének tekintik, hogy a részvény tovább haladhat lejjebb, hogy elérje a következő 100%-os Fibonacci szintet.
A Fibonacci retracements értékes eszköz a kereskedők és a befektetők számára egyaránt. Azonban, mint minden technikai mutatót, ezeket sem szabad elszigetelten használni. Ehelyett más technikai mutatókkal vagy diagrammintákkal együtt kell használni a lehetséges mozgás megerősítésére.
3. Relatív erőindex (RSI)
A Relative Strength Index (RSI) egy erős lendületi mutató, amely egyszerűen az árváltozások nagyságát méri annak meghatározására, hogy egy részvényt vagy egyéb eszközt túlvásároltak-e vagy túlértékeltek-e.
Az RSI oszcillátorként jelenik meg, és az eszköz túlvásároltnak minősül, ha az RSI eléri a 70-et vagy afeletti értéket, ami azt jelenti, hogy túl gyorsan emelkedett, és visszalépés miatt lehet. Túladottnak minősül, ha 30 alá esik, ami azt jelenti, hogy túl gyorsan esett, és esedékes lehet a visszapattanás.
Az RSI kiszámítása a következő képlettel történik:
RSI = 100 – 100/(1 + RS)
Ahol RS = átlagos nyereség / átlagos veszteség
Az RSI használható az általános trendek, valamint a lehetséges megfordulások azonosítására. Ha az RSI 50 felett van, az azt jelzi, hogy az eszköz emelkedő trendben van, ha pedig 50 alatt van, akkor azt jelzi, hogy az eszköz csökkenő trendben van. Az RSI használható a túlvásárolt és túlértékelt állapotok azonosítására is. Ha az RSI 70 felett van, akkor túlvettnek, ha pedig 30 alatt van, akkor túladottnak minősül.
Az RSI egy sokoldalú indikátor, amely számos különböző módon használható. Népszerű mutató a kereskedők körében, és hasznos eszköz a trendek, a túlvásárolt és túladott feltételek, valamint a lehetséges visszafordulások azonosítására.
4. Bollinger szalagok
A John Bollinger által az 1980-as évek elején létrehozott Bollinger Bands célja a piac volatilitásának mérése.
A Bollinger Bands három sávból áll:
- Egy felső sáv
- Egy alsó sáv
- Normál mozgóátlag középen
A felső és alsó sáv jellemzően 2 szórással távolodik a középső sávtól. A Bollinger szalagok segítségével mérhetők a túlvett és túladott piaci feltételek, valamint megragadhatók a lehetséges trendfordulók.
A Bollinger sávok mögött meghúzódó fő gondolat az, hogy az ár általában a felső és az alsó sávon belül marad az alacsony volatilitás időszakában, és hogy az ár kitör a sávból a magas volatilitás időszakaiban.
A Bollinger sávok bármilyen időkeretben használhatók, de leggyakrabban napi vagy heti diagramokon használják.
Lényeg
Ha úgy gondolja, hogy bármely piacon könnyedén kereskedhet technikai elemzés segítségével, akkor megteheti. Mindezek az eszközök és mutatók azonban csak a lényeget jelentették.
Nagyon sok eszköz és koncepció van még feltárva. Ezért azt javaslom, hogy tanulmányozzon többet erről és gyakorolja alaposan előtte befektetni a pénzed bármiben.
Ha hasznosnak találja ezt a cikket, és többet szeretne megtudni a technikai elemzésről, írjon megjegyzést alább, és további ilyen darabokat fogok készíteni. Addig is tanulj és fejlődj tovább.
Hagy egy Válaszol