Az árvizek, az infláció, a politikai instabilitás és a rossz gazdasági irányítás által elpusztított Pakisztán a küszöbén áll, hogy Dél-Ázsia újabb gazdasági temetőjévé váljon.
2022-ben Pakisztánnak 59.7 billió PKR adóssága van, ami óriási érték. 89.2% az egész pakisztáni gazdaság.
Pakisztán gazdasági válsága nem új keletű esemény, függetlenségének 75 éve óta számos gazdasági válságot szenvedett el. Egyedül az IMF 13 alkalommal segítette ki Pakisztánt az elmúlt 35 évben, és a számok a jövőben is növekedni fognak.
Az elmúlt néhány évben azonban a benne rejlő tényezők felerősödtek, és hirtelen megugrást okoztak Pakisztán rossz gazdasági helyzetében.
Például a teljes adósságállomány 25%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Míg Pakisztán teljes külső adóssága riasztóan 35%-kal nőtt egyetlen év alatt.
Ezért ez a cikk elsősorban Pakisztán elmúlt évek gazdasági helytelen gazdálkodását elemzi, és azt, hogy több tényező együttesen hogyan sodorta gazdaságát az összeomlás szélére.
Okok
Helyénvaló megérteni, hogy Pakisztán gazdasági kérdései nem a közelmúlt jelenségei, hanem a rossz gazdaságpolitika, a politikai zűrzavar, a terrorizmus, a fundamentalizmus, a benne rejlő korrupció és a katonai dominancia csúcspontja az évek során, amely óriási hógolyóbombává változott. Ami, ha kitör, nemcsak az országra, hanem a világra is hatással lesz.
De miért?
Politikai instabilitás
Pakisztán történetében egyetlen kormány sem töltötte be teljes hivatali idejét, ami azt mutatja, hogy a politikai instabilitás domináns jelenség volt az országban. Ez az ország fejlesztési és gazdasági tervezésében is elhanyagoláshoz vezetett.
Imran Khan elűzésének közelmúltbeli háttere közvetlenül kapcsolódik az ország politikai kultúrájához és a kormány döntéseihez.
Mivel az politika Pakisztán főként India körül forog, és a kormányok ingatagok, nem pusztán gazdasági érvelések alapján hoznak döntéseket, hanem a szavazatbankok politikája alapján. Ez végső soron felrobbantja a hosszú távú fiskális politika kidolgozásának kilátásait az adósságmiazma megfékezésére és a fenntartható gazdasági növekedés fenntartására.
Ezért Pakisztán a tankönyvpéldája annak, hogy a politikai instabilitás milyen hatással lehet az ország növekedésére.
Vallási fundamentalizmus
A történelmet elemezve megfigyelhető, hogy Pakisztánban a vallási fundamentalizmus eredendő kultúrája soha nem engedte meg, hogy áttörje az ősrégi hagyományok béklyóit, és belépjen a modern tőkealakításba.
Ugyanezt a fundamentalizmust használja tovább Imran Khan és pártja, a Tehreek-e-Insaaf, hogy megosztottságot hozzon létre, ami potenciálisan az utolsó szög lehet a koporsóban a nemzeten belüli polgárháború megindításában.
Ennek eredményeként a hadsereg átveszi az adminisztrációt, és emberek millióit érinti az erőszak, az éhezés és a terrorizmus.
Mivel a hazai terrorcsoportok, mint például a Tehreek-e-Taliban, most a pakisztáni hatalomért versengenek, a polgárháború nem csak egy-két fronton zajlana, hanem számos fronton. Ezt tovább súlyosbítják a Beludzsisztán és Khyber-Pakhtunkhawa felszabadítási csoportjai, amelyek teljesen ki akarnak szakadni az országból.
Valószínűtlennek tűnhet. Azonban a közelmúlt fejleményei, beleértve az árvizeket ezekben a régiókban, a hadsereg szüntelen erőszakos cselekményeit és a lázadó csoportok folyamatos bombázásait, más történetet mesélnek el.
Visszatérve a gazdaságra, hogyan működne a gazdaság, ha nem lenne ország?
A díjak és támogatások politikája
Az ajándékok politikája további nyomást gyakorolt a kormány kincstárára. A magas szubvenciók komoly dilemmát hoztak a jelenlegi kormány elé, hogy fenntartsák-e népszerűségét a polgárok körében, vagy szüntessék meg az ingyenességeket, hogy csökkentsék a gazdaságra nehezedő nyomást.
Szóval, hogyan működik ez?
A hivatalban lévő kormány óriási támogatásokat ad, és külföldi adósságot vesz fel, hogy a lakosság szavazatát levezesse. Ahogy jön az új kormány, máris hatalmas adósságproblémákkal küzd. De a népszerűség megőrzése érdekében nem vonhatják le a támogatásokat, és így nem vehetnek fel több hitelt, hogy valahogy megmozgassák a rozsdás gazdaság kerekeit, és egyelőre elkerüljék a gazdasági katasztrófát.
És a kör folytatódik…
Ennek eredményeként Pakisztán külső adóssága – Kínát nem számítva – már elérte a 65 milliárd dollárt, és a szabadon zuhanó valuta a cseresznye a csúcson.
Látod, az adósságot nem a gazdasági növekedésre használják, hanem palliatív pirulaként, hogy valahogy megrángassák a gazdaságot. És ez az egyik oka a gazdasági növekedés visszaesésének, még a hitelállomány növekedése mellett is.
Katonai beavatkozás
Mivel az abszolút hatalom a katonai testület kezében van, a főbb döntések nem a lakosság, hanem a katonaság igényein alapulnak. Ez látható abból, hogy a költségvetési vezetőket a katonaságra fordították magas arányban (17.5%).
Valójában a katonai kiadások és az adósságtörlesztés teljes százaléka (29.5%) a 2022–23-as költségvetésben óriási. 47% a teljes költségvetésből.
Ez azt jelenti, hogy a költségvetési kiadások közel felét látszólag nem produktív felhasználásra fordítják, ha pusztán közgazdasági szempontból elemezzük.
Egy másik jelentős összeget közvetlenül a gazdaságba pumpálnak a támogatások és ingyenes juttatások révén, ami újabb aggodalomra ad okot.
Kína
Mivel gyakran vádolják, hogy Kína adósságcsapda-politikája volt Pakisztán jelenlegi állapotának oka, mélyen kell néznünk a kérdésben, és meg kell értenünk, hogy Kína csak a katalizátor az ország már haldokló gazdasági állapotában.
Miért?
Kína túl nagyvonalú, nagyon magas kamatozású hitelt javasolt a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) kiépítésére a BRI megaprojektje keretében. A BRI keretében összesen 26 projektet, köztük gátakat, utakat, hidakat és Gwadar kikötőt építenek kínai vállalatok és munkások szerte az országban.
Érdekes módon, mivel egyetlen pakisztáni vállalatot vagy állampolgárt sem alkalmaznak közvetlenül, a pénz visszakerül Kínába, és a pakisztáni állampolgárok számára nem történik semmi előnyös a foglalkoztatás vagy a kapcsolódó juttatások tekintetében. Ehelyett a projektek jelentős szorongást okoztak a projektek körül élő embereknek.
Ezért úgy tűnik, hogy a kínai Belt and Road kezdeményezés kudarcot vallott, tekintettel arra, hogy a BRI alá tartozó nagy projektek még nem tudtak pénzt termelni, illetve nem fejeződtek be időben a vártnak megfelelően.
Ráadásul, mivel a hiteleket a globális standardokhoz képest nagyon magas kamattal veszik fel, Pakisztán külső adósságszolgálata is emelkedett. Pakisztán jelenleg magas kereskedelmi kamatozású hiteleket vesz fel a múltbeli kölcsönök visszafizetésére.
Egy újabb hurok folytatódik…
Egy másik kapcsolódó probléma az egyes régiók közötti gazdasági fejlődés egyenlőtlensége. Pakisztán Szíve, főleg Pandzsáb és Szindh régió, Beludzsisztánhoz és KPK-hoz képest rendkívül fejlett.
Miért?
A vallási fundamentalizmus és a diszkrimináció a főként ahmedija és pastu közösségekből álló régiók lakosságát saját országukban másodrendű állampolgárokká degradálta.
Biztonság és terrorizmus
Ami a külföldi befektetéseket illeti, a politikai instabilitás és a biztonsági hiányosságok a legelrettentőbbek a külföldi befektetők számára az országban történő befektetéstől. Ezen kívül Pakisztánnak Indiával szembeni háborús szító hozzáállása dollármilliárdokat mosott el.
Egy másik elrettentő tényező a külföldi állampolgárok elleni ismétlődő támadások. Ezt megerősíthetik a kínai és Srí Lanka-i állampolgárok elleni közelmúltbeli terrortámadások.
Ráadásul a növekvő szegénységgel Pakisztán, amely már a terroristák gyára, terrorcsoportokat hozhat létre, ahol több embernek nincs vesztenivalója. Erőssé teszi a meglévő szervezeteket is, amelyek között az ISIS-Khorasan az egész régió elsődleges aggálya.
Mivel Pakisztán szerepel a FATF szürke listáján, tovább romlott a külföldi befektetések lehetősége.
Haldokló valuta
A pakisztáni rúpia szabadon esik, és 220 körül mozog az amerikai dollárhoz képest. Ennek eredményeként a pakisztáni rúpia a legrosszabbul teljesítő valuta Dél-Ázsiában, csak júniusban közel 16.5%-os eséssel.
A helyzet tovább romlott a világszerte tapasztalható magas infláció miatt. Pakisztánban az infláció elérte a 300%-ot az árvizek és az IMF körülményei miatt. És ha, mint látszik, a világgazdaság recesszióba süllyed, Pakisztánnak nem lesz sok levegője.
Most visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy Pakisztán kudarca miért lesz hatással a világra és Indiára is. Pakisztán atomenergiával működő országként túl nagy ahhoz, hogy megbukjon. Ha a nukleáris robbanófejek a terroristák kezébe kerülnek, a világ helyrehozhatatlan károkat szenvedhet.
Jelenlegi állapot
Pakisztánt 2010 óta súlyos árvíz sújtja, ami az inflációt és a pakisztáni rúpia jelentős emelkedését okozta. A kormány 40 milliárd dolláros veszteséget becsült az árvízből, és a költségek tovább növekedhetnek. Emberek, akik már szenvednek a gazdasági válság, most árvizekkel és inflációval terheltek.
Ami a devizatartalékokat illeti. Pakisztán mindössze 2 milliárd dollár értékű tartalékkal rendelkezik, amely alig tudja kifizetni az 5 heti importot. A probléma a magas fizetésimérleg-hiányból is nyilvánvaló (15 milliárd $), Adósságszolgálat és a pakisztáni rúpia jelentős leértékelése.
Továbbmenve, a releváns kérdés a koherens hosszú távú költségvetési politika hiányában is megmutatkozik. Például Pakisztán adópolitikája 2-3 havonta változik a hozzá nem értő adóhatóságokkal, ami abból is látszik, hogy az ország nagy lakossága még mindig nem fizet adót.
Ráadásul az ország gyakorlatilag el van zárva a magántőkepiacoktól az alacsony értékű PKR és a dollár közötti hatalmas, 16%-os különbség miatt. Ez szinte elhanyagolható külföldi portfólióbefektetésekhez, közvetlen külföldi befektetésekhez és egyéb devizabeáramláshoz vezetett.
Érdekes módon az ország nettó élelmiszerimportáló országgá vált, beleértve a búzát, a teát és a cukrot.
Eközben Oroszország ukrajnai inváziója csípős sóvá vált Pakisztán sebén. Az invázió a globális üzemanyag- és nyersanyagárak megugrását okozta. Ez azt jelenti, hogy Pakisztánnak többet kell fizetnie azért, hogy ugyanannyi üzemanyagot vagy árut vásároljon a külvilágtól.
És mivel Pakisztán politikája nagymértékben az ingyenességek és támogatások körül forog, a kormány a későbbiekben nem emelte az árakat, ami további terheket rótt az ország kincstárára.
A kölcsön IMF jóváhagyásával azonban Pakisztán elfogadott néhány feltételt, és jelentősen csökkentette a támogatásokat. Ennek ellenére a kormánynak több feltételt kell teljesítenie, hogy megkapja a csomag további részletét.
Mi van előre?
Most az a kérdés, hogy pontosan mi történik Pakisztánnal?
Ahogy a pakisztáni származású közgazdász, Atif Mian mondta, az ország hatalmas adósságok felvételével kiszervezi növekedését. Így például Pakisztán a Kínai Pakisztáni Gazdasági Folyosó (CPEC) keretében Kínára delegálta infrastrukturális projektjét azzal, hogy adósságot vett át tőle. Most a kínaiaké a választás, és mivel az összes pénz visszatér Kínába, nem hagy teret a multiplikátor növekedésére. Ez az ellentéte annak, amit lecsöpögtetett közgazdaságtannak nevezünk.
Ezért lett a növekedés delegálása az ördög a pakisztáni válságban.
Sőt, a pakisztáni politikai instabilitásról is gondoskodni kell, hogy egy stabilitási időszak szemtanúja legyen. A politikusoknak el kell távolodniuk az ingyenes ajándékoktól és a valláspolitikától, és a keserű pirulák szedésére kell összpontosítaniuk, hogy azonnali enyhülést keressenek.
Amint arra több közgazdász és politikai döntéshozó is rámutatott, az átállás fájdalmas lesz.
Mondhatjuk tehát, hogy a politikai instabilitás okozta Pakisztán jelenlegi állapotát?
Értsük meg ezt; a gazdasági válságot egy szerencsétlen, hosszú időn át elhúzódó eseménysorozat okozta, amely közvetlenül vagy közvetve összefügg a politikai instabilitás és hozzá nem értés egyetlen láncolatával.
Itt a politikai instabilitás nem csak a kormányokra korlátozódik, hanem az összes politikai intézmény, beleértve az állandókat is, csúcspontja lett annak, aminek ma tanúi vagyunk.
Az ötlet az, hogy a kitermelő politikai és gazdasági intézmények minden ország felemelkedésének középpontjában állnak. A kifejezést részletesen kifejti a „Why Nations Fail?” című könyv. amely egy mély történelmi anekdotát ad arról, hogyan alakultak ki és buktak el egyes országok.
Ha Pakisztánt nézzük, az, hogy a kormányok felelősek, nem tekinthető annak az érvnek az építményének, hogy a politikai instabilitás a gazdasági válság elsődleges oka. Az összes intézményben rejlő korrupció és hozzá nem értés megette az ország alapjait.
Bár az IMF bejelentette a 14. csomagot Pakisztánnak 1.1 milliárd $ 4 milliárd dollárból a kormányzás alapelvei még mindig nem támogatják a nagyszabású gazdasági reformokat és korrekciókat.
Az IMF hiteléhez feltételek is járnak. Arra kérte a kormányt, hogy növelje az üzemanyagárakat és csökkentse a támogatásokat az államkasszának javítása érdekében, amivel szembe kell néznie a kormánynak a polgárok haragjával. Ez érinteni fogja azokat a polgárokat is, akiket már most is szüntelen árvíz sújt.
Pakisztánnak nincs sok választása, mivel hagyományos szövetségesei, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kína, nincsenek abban a hangulatban, hogy kiterjesszék a pénzügyi támogatást.
Ezért ez nehéz döntés lesz a kormány számára. Bár a legutóbbi költségvetés levágta a gáz- és üzemanyag-támogatásokat, sokat kell tenni.
Ha Pakisztán valami kézzelfogható szemtanúja akar lenni, abban az esetben katonai szervezete nem fordíthatja a céljukra a külföldi támogatásokat és segélyeket. Ezen túlmenően, mivel erősen korrupt nemzetről van szó, biztosítani kell az átláthatóságot a segélyek és a politikák országszerte történő méltányos elosztása érdekében.
Egyelőre az látszik, hogy a pakisztáni helyzet változni fog, esetleg romlik. Az infláció új csúcsot fog elérni, tekintettel arra, hogy az IMF biztosítja, hogy a hatóságok teljesítsék a feltételeket.
Minden természeti katasztrófa, amely megváltoztathatja az ország megjelenését a műholdtól, hosszú távú következményekkel jár. Val vel 33 millió ember, köztük 16 millió gyermek, 118, folyó árvíz által sújtott körzetben, a számok hamarosan meg fognak szűnni, a károk helyreállítása pedig több pénzt és időt vesz igénybe.
Mivel az árvizek Pakisztán legszegényebb régióit sújtották, nagy az esély a terrortevékenységek és az elszakadó csoportok növekedésére.
A katonaság esetében 2022 decemberében megváltozik a katonai vezetés. Mivel azonban a katonaság minden szektorban megerősítette hatalmát, sehol sem enged a demokratikus vezetésnek.
A 220 milliós népességgel a kritikus dolog az, hogy egy olyan nagy ország, mint Pakisztán, vagy akár Oroszország, óriási részesedést hoz a világgazdaságban. Ezért a globális vezetés nem hagyhatja figyelmen kívül az elefántot a szobában.
Ezúttal nem!
Az árvíz sújtotta Pakisztánban több mint 300%-os inflációval az országnak hosszú út áll előtte.
Pakisztán gazdasági válsága nem egyenlő a Srí Lanka-ival. Ennek az az oka, hogy amikor egy hatalmas népességű, az összeomlás szélén álló ország atomfegyverekkel rendelkezik és a terrorizmus méhében van, akkor a szomszédos országok és általában a világ nem hagyhatja figyelmen kívül haldokló létezését.
Hagy egy Válaszol